did you told her that you're sorry for being a bad Rock'n'Roll cliché ?
2014. november 15., szombat
üresek nélküle az éjjelek
faszomki
ma egésznap mióta fogtam magam és nagy kegyesen kikeltem az ágyból csak egyfolytában szenvedek, kurvára nem köt le az élet
meg úgy semmi
mert a semmi az nem valami, a valami meg nem az a valami amiben benne van valaki aki történetesen az a valaki aki mé is ne szarna telibe
én is telibeszarnék mindenkit
csak most mindenki engem szarik telibe
mert egy gyökér vagyok és mindenki utál
ez a szaros blog se válaszol soha, de legalább írkálok valami szart ami senkit sem érdekel
egyre inkább televagyok már a hülyeségekkel, azt se tudom mit csináljak
utálok egyedül lenni és utálok egyedül aludni, meg egyedül kelni, meg egyedül enni, meg egyedül filmezni, meg lolozni is utálok, csak vele akarok lolozni, egyedül szar azis, meg szar a virsli, pedig nem az a ratyi coopos hanem sága, de még az is szar, meg ez a kurva majonéz mellette, meg a hozott saláta is szar, meg szar a cigi mert magamnak töltöttem, és szar ülni, meg szar feküdni és nem nézni senkit, meg szar hogy nem ölelgethetek mást csak azt a szar plüsst, meg a szaros párnákat, meg a kurva takaró alatt is hideg van, meg ha sírok még az is szar, ha röhögök az még szarabb, mert semmi nem vicces, és utálom azt a szar parfümöt amit itthagyott és utálok mindent befújni vele, és szarszaga van, szarszagú az egész kibaszott szobám, szar vagyok, és ő is szar, mert egy szaros üzenetet nem ír vissza már húsz perce, meg szar hogy nem szeret és szar hogy én meg igen, és szar hogy senkit nem érdekel hogy nekem szar, már őt se, és utálom hogy holnap vasárnap lesz, és utálom hogy utána hétfő, és utálom az egész várost, utálok mindenkit, utálom a koncerteket, utálom a bort meg a kólát, utálom a büdösszájú alkesz seggeket, és utálom hogy nem is utálom a koncerteket, és utálom hogy ottvan meg azt is ha nincs, és gyűlölöm hogy nem látom, és ha igen még azt is. szar egyedül fürdeni meg fésülni a hajam a tükörben, meg hogy kurvára szar hogy nem tapogathatom a szar puha bőrét a nyakánál ahol mindig is rohadtul utáltam, mert olyan kibaszottul rohadt szar az egész és utálom hogy nem ölelhetem meg meg nem szagolhatok bele a seggébe ha nekem úgy tetszik mert kurvára utálom hogy utálok mindent
hogy állna bele egy büdös nagy lófasz az isten picsájába a holdfényes hortobágyi legelők kellős közepén decemberben
legyél ám fent fészbukon, aztán ugyanakkora lendülettel basszál is rám, meg hogy wifi mellett alszom el meg minden idiótaságra felkelek mer azthiszem rezeg az a hányinger telefon, meg hogy nemtalálok normális laptopot hatvanezerért az is miattad van te pöcs, mert te neked mindegy kibe rakod a farkad meg ki nyalogatja az arcodat, csak elmondom neked, hogy kurvára nem én vagyok az, és te meg leszarod hogy nem PONT ÉN vagyok az hanem valami másik pina vagy fasz vagy kutyamacskalótehén, kitérdekel, csak nem én, pedig én akarom nyalogatni az arcodat meg a talpadat szúrkálni fogpiszkálóval meg tépkedni a hajad mikor unatkozom meg megharapni a nyakad és nevetni a válladon amikor találsz egy szar posztot a neten, meg képeket nézegetni este mikor tudjuk hogy másnap menni kell, meg az utolsó pillanatig keresgetni a filmet, aztán összeveszni hogy drámát vagy akciót, meg hogy feliratos és az ratyi és hogy te már fáradt vagy és hagyjalak békén, meg agyonnyomni a vágósúlyhoz közeli méreteimmel, és te meg mosolyogsz, és tudod hogy szeretsz titokban, csak nem mered elmondani, én pedig minden nap elmondanám, este meg délután, mikor elfelejtelek felhívni, meg hápogni a lakás másik végéről te meg visszahápognál, és szaladnék, és te is szaladnál, aztán mikor odaérsz megölelsz én pedig boldog vagyok.
majd egy hét múlva összeveszni, és nem érdekelnél, és én se téged, utána hagyni egymást amíg össze nem szorít az ideg, hogy ki az a fekete hajú kurva, meg az a dagadt tehén, és miért beszélgetnek veled kedvesnek tűnő prostik, meg felszínes kurvák, meg hogy nekem ki ír, és én mit mondok, jól összeveszni, az utolsó csepp vérig haragudni, aztán pár nap múlva megint mindent utálni, és utálni a pálinkát meg a barátokat, utálni a zenét meg a reggeli buszozást, és megint hiányozni, kelleni, szorítani és elengedni, újra és újra és újra elbaszni mindent, elbaszni az egész életem és a tiédet is mert ezt akarom, hogy minden szar aztán megszerezlek, az enyém vagy és kiteszlek a falra, pont középre hogy mindig láthassalak, és mindig örülhessek neked, és megunhassuk egymást megint.
faszom