Az alkony épp megsuhogtatta hűvös szárnyait Amerika szabad és csodálatos horizontján, és a Kaliforniai paprika illata lengte be a hatalmas toronyház legnagyobb tárgyalótermét.
A hosszú, robusztus mahagóniasztal egyik végén ültem, izzadtam.
Idegesen a fülem mögé gyömöszöltem egy tincset és a körmöm alól kapargattam a piszkot az asztal alatt, hogy komoly és tekintélyes tárgyalópartnerem ne láthassa.
Adrienn Deutchland...
Az A.D. Enterprájsziz end holdingz cég feje. És van medencéje.
Tekintete úgy cikázott rajtam, mint ötéves hülyegyerek az óvodaudvaron.
Tengerkék szeme áthatolt rajtam, átvágott a cherokee fölsőmön, a tian-ling melltartómon 1500 forintért, és a 80kilónyi zsíron ami a testemet borítja.
Éreztem ahogy a forró erotika és a szúrós izzadtságszag megtölti a levegőt. Orromból diszkréten kipöccintettem egy kifejlett, felnőtt fikuszt, majd megtisztítottam torkom a slejmtől.
-Dagadt Anasztézsa... megőrjít ahogy harapdálod az asztal lábát. Meg kell hogy büntesselek.
Mély, bariton hangja visszhangot vert a hatalmas teremben, és a hanghullámok amiket a hangszálaival képzett tökéletes torkában, elindították a nyáltermelésem.
Ahogy a kemény fát rágtam, a forgácsok repkedtek körülöttem, a szálkák belementek a nyelvembe, és még a nyálam is folyt, Ő egyre inkább fészkelődött a széken. Láttam rajta, nagyon nagy erőfeszítésébe telik hogy ne nyúljon magához, és vakarja meg a seggét azon nyomban.
Olyan hatalmas... el sem hiszem hogy természet ilyen hatalmas és hosszú dolgot hozott létre.
Rendkívül magas ember.
-Igen... edd meg nekem Anasztézsa.
CSATT. CSATT. CSATT.
Ahogy a hátzsírom csattogott, miközben mozogtam, egyre beljebb rágtam magam a bútorban, egyre jobban izzadtam. Hurkáim között kisebb tavak képződtek, és orrom hegyéről zafírként tündöklő drágakövekként csöpögtek testnedveim.
Adrienn ekkor felállt az asztaltól.
Határozott léptekkel elindult felém... nyakkendőjét meglazította, és letolta nadrágját.
-Istenem, igen ! IGEN! -Kiáltotta, ahogy tökéletesen kimunkált lábait behajlítva ráült a sarokban található, egzotikus páfrányra.
-PRRRRRRRRRRRTY
Tekintetem odavillant, a tökéletes ötven árnyalatnyi fosra, amivel megszínezte a Madagaszkár erdeiből importált páfrány leveleit, és ekkor éreztem, hogy ő az az ember, aki bármit megtehet, és mégis... elgyengül attól, amit nyújthatok neki.
Aztán szültem egy gyereket és együtt éltünk.
Vége.
