tegnapi bódulatot felkavarva füstöt megzavarva
fejed elcsavarva, ami fontos megmaradva
lehetsz bárki, örökké önmagadnak rabja
a lényeg az, hogy bízzál, a véleményre nem adva
a pofád elé baszott tételekkel sakkban tartva
érzed ? nekem nem kell több magamfajta
elég vagyok én is, bőven, néha sok a stílus
amit adok ami vagyok, amit kapok, ez a vírus
terjed és csak elemészt, a helyzet elég fos
csak várd meg amíg a társadalom tisztára mos
és állj fel a mocsokból, a városi sarcokból
elég volt a tucat arcokból, a hazug hangokból
én nem vagyok szónok, és jó se voltam még,
de én most már kiszállok, ebből bőven elég
velem nem játszotok, mert én nem éltem még
eleget ebben a szar világban, úgy jössz ahogy mész
nem vet fel a pénz, suttyó vagyok, öntelt paraszt
de azért igazságból magamnak építem a falat,
ami kell, az mindig marad, ami nem az messze szalad
itt már nincs több, kiaknázott régi harag
hajnali 5óra, és megszólal minden hazug harang
kinek nem jelent már semmit, az mérgesen ásít
és szidja az életet, hisz miért jobb a másik
aki kapar és egyre csak feljebb mászik
a sors dawn kórós gyerekével játszik
az életében más nincs, na ő lenne a másik.
