de legalább neked is véged

újjáéledtem volna érted

már nem érdekel mi lesz veled
nem érdekel ki szeret majd ha én nem leszek
nem érdekel fázol e reggel mikor elindulsz munkába
nem érdekel a lázad, meg a köhögésed
nem érdekel kivel akarsz boldog lenni
nem érdekelnek az érdekeid
nem érdekel a véleményed
nem érdekelnek a barátaid
nem érdekelnek az érzéseid
nem érdekel mit miért csinálsz
nem érdekel hazajössz e még
nem érdekelnek a vicceid
nem érdekel a nyomorod
nem érdekel kivel fekszel össze
nem érdekel kivel alszol
nem érdekel hányszor vágod belém a kést
nem érdekel hogy fáj
nem érdekel hogy sírsz
nem érdekel hogy falnakmész
nem érdekel hogy hiányzom
nem érdekel hogy pótolsz
nem érdekel hogy semmibe veszel

mert téged sem érdekelt sosem.

égzengés, földindulás

Mikor beléd csap a villám, de túléled, azzal nyugtatnak hogy kétszer ugyanoda nem vág be a ménkű.
Minek is hazudnék, terápiás céllal írok, kimehetne belőlem ez a sok elpenészedett rettegés, a szorongás, a mitgondolnak mások és társai.
De nem megy ki.
Már megint szorít a gyomrom, lázas vagyok azthiszem
Hányingerem van
Mi mehet?
Mi mehet?
Miért nem tudod?